Syd (Carrie Brownstein) és Ali (Gaby Hoffman) összejönnek Átlátszó . (Amazon) Átlátszó sok jelzőt használ nagy hatással - a zene, a ruházat, a nyelv (különösen a berlini korszak ilyen visszapillantásaiban, ahol mindenki úgy beszél, mint a mostani Pasadenában) -, de egyik sem olyan ügyesen, mint a smink. Használatában, visszaélésében és hiányában nyilvánvaló. Maura az egyetlen Pfefferman, aki úgy tűnik, tudja, hogyan kell helyesen alkalmazni, aminek értelme van, hiszen ő az, aki éveken át titokban gyakorolta. Ali úgy használja, mint a warpaint: első évadját egy áruház átalakításával láttuk, aminek következtében groteszk sápadt volt, és visszaállhat Maura-ba az ecstasytól árasztott elfogadás után. (Lehetővé teszi, hogy a sminket megvásárolják neki, és később készpénzvisszatérítés ellenében visszaadja.) Most furcsa szemhéjpúdert vesz fel, ami azt jelenti, hogy újrakezdi, mi volt a The Dress az év elején az interneten. (Gyerünk srácok: ez narancssárga, igaz? Nem sárga.)
Sarah viszont az ellenkező irányba ment, amikor teljesen lemondott a sminkről. Nemcsak abbahagyja a kopását, de amikor egy olyan új szemhéjfesték-palettával szembesül, amely Len új barátnőjéhez tartozik a ház hálószobájában, amelyet most madárfészkelnek, kissé hihetetlenül közelít hozzá: előbb kíváncsian beledöf az ujjával. egy árnyékot, ledobta az egészet a szőnyegre, kibillentette, majd megcsinálta a foltot így sokkal rosszabb, ha nedves törülközőket visz a keverékbe. (Mindenki tudja nem hogy ezt megtegye! nővérem felnyögött, miközben eltakarta a szemét a jelenet alatt. Állj, állj le!) De Sarah látszólag nem tanulta meg a smink hatásait, és azt tükrözi, hogy egyre csúszósabban ragaszkodik saját nőiségéhez, most, hogy mind szexuális tárgyként, mind szülői egységként betöltött szerepét megkérdőjelezték. Még orgazmusa is - amely azt képzeli magáról, hogy elképzeli, hogy iskolája régi fegyelmezett úr Ironjei eveznek vele egy lapáttal -, döcögősnek tűnik.
Úgy tűnik, csak Maura tudja, hogyan kell ügyes kézzel alkalmazni. Végül is mi a smink, ha nem tanult művészet jelenti a nőiséget? Ali és Sarah nőként születtek, így dönthetnek úgy, hogy a sminket alkalmazzák-e vagy sem. Maura számára azonban a sminket meg kell tanulnia, hogyan kell csinálni… és azt képzeljük el, hogy éveket kellett volna folytatnia titokban.
Ez a szakadék - ami idézet nélküli és idézetlen természetes, és ami érintett - az, ami az epizód legnagyobb részét vezérli. Amikor a transzneműséggel kapcsolatos második hullám feminista kritika felkapja a fejét (amint tudtuk, elkerülhetetlenül így lesz), Átlátszó nem a könnyű útvonalat választja. Nem mintha valami nagy rossz leszbikus jönne kiabálni Maurának, amiért férfi kiváltságokkal született, vagy újra kiszorította a női fürdőszobából. Senki sem vádolja Maurát azzal, hogy azt gondolja, jobb nő lesz belőle, mint a nők, à la Germaine Greer . Ehelyett itt azt a lehetőséget mutatják be, amelyet Maura-as-Mort tagadott a Berkeley 7-től, egy radikális feministák csoportjától, akiket Pfefferman professzor soha nem fogadott el az osztályaiban. Míg Ali-t meglátogatja az UCLA régi taposóhelyein annak érdekében, hogy beiskolázhassa őt (ez nem nepotizmus, csak azt akarom látni, hogy használd néhány kapcsolatomat, Maura ragaszkodik iróniátlanul), bemutatkozott Leslie Mackinaw-nak, az újonnan átnevezett Gender Studies program vezetőjének. (A nő piszkos szó, mondja Leslie, teljesen ironikus módon, ezáltal tökéletes feszültséget keltve a kettő között.) Maura nem emlékszik Leslie-re, de Leslie emlékszik Maura-as-Mortra, a szexista akadémikusra, aki megakadályozta őt és nővéreit kiadó és szerkesztőbizottságban dolgozó A politika perspektívái . Jelentkeztem, alkalmaztam és alkalmaztam, és te csak férfiakat fogadtál el - mondja Leslie fanyar mosollyal, mielőtt lehunyta a szemét, és kinyújtózkodott a székén. Ja, és ennek a csajnak voltak olyan hatalmas, hatalmas cicik, amelyekről nem tudta elzárni a szemét, ha… ha az emlékezet nem szolgál.
Maura megpróbál bocsánatot kérni: Nem állok mellette, amit akkor csináltam ... Valójában nem emlékszem sokra, de Leslie válasza pusztító következményekkel jár: Nos, miért emlékszel rá? Miért is: az intézményi szexizmus nemcsak Maura-as-Mort javára működött, hanem rettentő alattomossággal is: Maura-as-Mort-nál soha nem is regisztrálták, hogy puszta tény, hogy nem nő .
És végül ezt kereste Ali: egy módja annak, hogy dacoljon Moppa-apjával, nos, mindennek. Azért, hogy pénzzel meg tudta vásárolni az elfogadását, megengedte neki, hogy ne legyen denevér micvája, amiért alapvetően passzív ügynök volt abban a módon, ahogy nevelték. Érdekes, hogy bár meg tudjuk érteni Ali perspektíváját, soha nem tűnik kevésbé bűnösnek: elvégre lényegében dühös, mert megengedték, hogy rossz döntéseket hozzon. Az epizód végén elárasztja Leslie költészeteit, és hallhatjuk, ahogy Leslie egyik versét hangos beszédben olvassa, amely tükrözi Maura önmagával táncoló jelenetét az előző epizódban. Kivéve, hogy ez is megfordítás: a saját táncolása helyett azt látjuk, hogy a kiszámíthatóan nonkonformista Alit Syd és Leslie leszbikus közösségének részeként határozza meg ... és transzapja ellen. (Bár megint úgy tűnik, Maura maga a leszbikusság felé hajlik.) Még Syd-nel is összekapcsolódik a leszbikusok tekepálya-partiján, és ez egy gyengéd pillanat, bár olyan, amelyet névértékben nehéz felvenni (és nem csak azért, mert Ali őrült szem sminkje). A jelenet kissé túl idillinek tűnik, és Leslie verse… nos… ez:
A puncimat mindig a fák közepébe teszem, mint egy vízesést, mint az ajtót Istenhez, mint a madárállomány. A szeretőm pina mindig egy hullám tetejére helyezem, mint egy zászló, amelyhez hűségemet vállalhatom. Ez az én országom. Itt, amikor egyedül vagyunk a nyilvánosság előtt. Szeretőm punci kitűző, éjjeli pálca, sisak, szarvas arca, maroknyi virág, vízesés, vérfolyás, Biblia, hurrikán, jósnő.
Ez valójában Eileen Myles által írt vers, akire Jill Soloway alapozta Leslie karakterét, és akire Átlátszó az alkotó az idei szezon kutatása közben kezdett randizni. De állítólag a vers érinti ... vagy csak Alit? És mit tudna Ali a szeretője puncijából ... vagy bárki is ez ügyben? Talán nem az abszurdum maga a vers (bár kissé abszurdul cseng), hanem az, hogy Ali azonnal rátapad; Leslie egész harcias második hullámú feminizmus márkájához (főleg abban, hogyan viszonyul Moppához és ellene), amely hamisan cseng. Mintha úgy döntött volna, hogy leszbikus lesz, ahelyett, hogy valójában az lenne. Ironikus módon Leslie az a privilégium - a nem megváltoztatására vonatkozó döntés, ahelyett, hogy ezzel született volna - kritikát fogalmaz meg a Berkeley kari ebédlő Old Boy's Clubjában.
Tehát nehéz megmondani, hogy mit kell tenni az utolsó jelenetről, olyan módon, hogy bárcsak ne olvastam volna ilyen fantasztikusan Ariel Levy darab Soloway asszonyról A New Yorker , mivel most már nehezebb elválasztani a művészetet a művésztől, és különválasztani Ali rajongását Leslie-vel, Syddel és újonnan felfedezett szexuális identitását Ms. Soloway és Ms. Myles kapcsolatától. De tudván, hogy csak az évad második epizódjában vagyunk, azt gondolhatom, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy Ali újonnan felfedezett Edenje ugyanolyan törékeny - és röpke -, mint egy 1930-as évek berlini kabaréjában.
