Hogyan változtak a ’Szépség és a Szörnyeteg’ karakterek 1991-től 2017-ig

A legtöbb A-listás híresség főszereplésével és a Disney marketing erejének teljes háta mögött talán nem is lehet meglepetés, hogy a „Szépség és a Szörnyeteg” című élő akció (amely már uralta a márciusi kasszarekordokat) rakéta felé a 1 milliárd dolláros kassza bruttó.

Én, egy 24 éves nő, a színházak nyitóhétvégéjén voltam (hozzájárulva a film észak-amerikai jegyvásárlásához 170 millió dollár értékben), ami tökéletesen képviseli a film szakmailag szinergikus céldemográfiáját: valakinek örömmel emlékeznek az eredeti megtekintésére felnövekvő animációs film, pozitív érzelmek a Harry Potter-alum és Emma Watson iránt, valamint egy libidó, amelyet a jóképű brit színészek automatikusan kiváltanak. Ez önkéntelen vándorlás volt a színházba: én, mint egy zombi, aki agyat keres, vagy a Következik szexdémon, lassan, de szüntelenül halad egy kellemes családi film felé, amelyben Ewan McGregor mécsest fog játszani.

Ez az új verzió - amelyet Bill Condon szakszerűen rendezett - annyi DNS-t oszt meg a csodálatos eredetivel, hogy nehezen találna valakit, aki láthatja és nem élvezi. Klasszikus történet, és ez néhány kiváló előadással és a jól látható 300 millió dolláros költségvetéssel együtt azt jelenti, hogy igen, ez egy jó film.

Még én - az örökké csípős, Overanalyze kapitány - igazán élveztem a filmet. Lehet, hogy egyszer-kétszer elszakadtam. Könnyen meglátnám másodszor is.

De ez nem azt jelenti, hogy nem fogok nikkelni.

A 2015-ös évektől eltérően Hamupipőke , Kenneth Branagh rendezésében, amely újrakezdte az elavult történetet, eltávolította a dalokat és új esztétikát hozott létre, a 2017-es Szépség és a Szörnyeteg félni látszott attól, hogy bármilyen értelmes módon eltérjen az animációs klasszikustól. Az általuk végrehajtott változtatások tehát gyakran akadoztak és feleslegesek egy olyan forgatókönyvben, amely nem volt egészen más, ahhoz, hogy ezek a pillanatok természetesnek tűnjenek.

Mauritius

Míg az 1991-es film Maurice-t színészi, különc feltalálónak nevezte, Kevin Kline változata inkább egy szomorú művész, romantikus sós és borsos lófarokkal. Egy-egy fürdő van attól, hogy egy Cialis reklámban szerepeljen. Nincs feltétlenül baj abban, ha Maurice-szal DILF-y irányba haladunk, amíg az nem törődik azzal a ragaszkodásukkal, hogy ugyanazokat a pillanatokat újrafelhasználják az eredetitől.

Az 1991-es verzióban, amikor Belle hazajön és megkérdezi az apját, hogy… furcsa vagyok? apja egy zsongó titokzatos találmány alól húzza ki magát, óriási kokszosüveglencséket visel, amelyek a szemét megháromszorozzák normális méretüknél. A lányom? Páratlan? válaszol. Ez egy nevetéssor. Ebben a változatban Maurice válasza szemlélődőnek tűnik. Miért kell ugyanezt a párbeszédet folytatni, ha a kontextus már nem érvényes? Komédia!Disney

De a migráció a korábban őrült, öreg Maurice elől, akit a város nem bízott meg és lekicsinyl, összekeveri későbbi kapcsolatait Gaston-nal. Nyugodt és nyugodt, amikor visszatér a városba, hogy gyilkossági kísérlettel vádolja Gastont (lol k) - és amikor a város ellene fordul, furcsa, betanulatlan reflexnek tűnik, mintha a cselekmény maga tudná, hogy el kell jutnia valahova a történethez nem jött létre.

Nem volt olyan tehetetlen rettegés, amelyre gyerekkoromban olyan világosan emlékszem, hogy szükség van emberekre, hogy higgyenek neked, de már elvesztették a bizalmukat, mielőtt elkezdtél volna. Akkor még kevésbé van értelme, hogy Gaston rá tudja venni a várost, hogy ezt a nyilvánvalóan nem őrült embert örökre menedékházba zárja. főleg, hogy az eredetitől eltérően Gaston nem fizette meg a hátborzongató menedéktemet.

Gaston

Barbara Weldens halálának oka

Gaston az egyik kedvenc Disney-gazemberem, mert egyszerre sikerül egyszerre lenni a dögös zsoké dicsőséges karikatúrája és egy viszonylag háromdimenziós szereplő, akit megaláznak, dühöngenek ebből a megaláztatásból, és újból elbeszélést ír a sajátjában. fej, ​​amelyben ő a hős.

Az animációs változatban Bellével folytatott első beszélgetése mindent elmond nekünk, amit tudnunk kell: fizikailag agresszív, előkapja a könyvet a lány kezéből, kigúnyolja, mert összezavarodott egy nem képeskönyvnél, és a sárba dobja.

Eleinte a frissített Gaston… nagyon kedvesnek tűnik. 2017 Gaston felmegy Belle-hez, és… megkérdezi, mit olvas. Mondja neki, és megkérdezi, olvasta-e. Nem, nem az, de tudod, uh ... olvasod, válaszolja kissé zavarban. Nem magabiztos szellemiellenes vidámság; ez a párbeszéd, amelyet az indie-rom com kínos főhőse mondana el, amikor a lány, akit elkapott a lány, egy olyan zenekarról kérdez, akiről még soha nem hallott. Megpróbálja megkísérelni az igazgatót, aki piszkos pillantásokat vet rá a városban. Virágokat hoz Belle-nek, és megkérdezi, kaphatnak-e vacsorát. Egy olyan film esetében, amelyet Gaston pillanatokkal korábban megnézett és beszélt magával a tükörben, Gaston jellegtelenül gonosznak tűnik.

Megváltoztam! Gaston mondja, és megpróbálja rávenni Belle-t, hogy adjon neki esélyt most, amikor visszatért a háborúból vagy bármi másból. Senki sem tudott ennyit megváltoztatni, válaszolja Belle, teljesen aláásva a film témáját és erkölcseit.

Nem arról van szó, hogy szerintem Belle-nek ki kellene mennie Gastonnal - az emberek megtagadhatják az emberektől a randevúkat. - kérdezte Gaston, Belle nemet mondott, ezt tiszteletben kellene tartania. De az eredeti adott nekünk egy Gaston-t, aki sarokba szorította Belle-t és betört a személyes terébe, aki sáros csizmáját a könyvei fölé hajtotta, és azt mondta neki, hogy a nők ne olvassanak, mert ez ötleteket adhat nekik. Lehet, hogy ez az új Gaston amolyan duhajként találkozott, de nem érezte magát Disney-gazembernek.

Úgy tűnt, hogy a film rájött a hibájára, és úgy döntött, hogy túlkompenzálja azáltal, hogy Gastont félúton Snidely Whiplash-ként változtatja, Maurice-t egy fához köti, komikusan óriási kötelekkel, amelyek úgy néznek ki, mintha a vonat vágányainál kellene használni őket, miután Maurice kiköp soha ne vedd feleségül a lányomat! (miért olyan gonoszak mind Gaston iránt ?!), amikor Gaston volt az egyetlen ember a városban, aki meghallgatta a Szörnyetegről szóló történetét, és kiment, hogy segítsen neki megkeresni Belle-t.

Gaston dühös és Maurice meggyilkolásával kapcsolatos cselekménye nem csupán a Gaston által létrehozott verzió számára tűnik teljesen karaktertelennek (még Le Fou is elismeri, hogy a gonosz egy újszerű karakterfejlődés), hanem arra is szolgál, hogy teljesen eltávolítsa finomabb és legviccesebb pillanatok az eredeti animációs filmben.

Az 1991-es változatban Maurice bejön a kocsmába, aki egy Vadállatot tombol, és mindenki azt hiszi, hogy őrült. És akkor a zaklató előáll egy tervvel.

LeFou, félek, hogy gondolkodtam.

Veszélyes időtöltés.

Tudom.

Így kezdődik a Gaston reprise és Howard Ashman legélesebb szövege.

Senki sem tervez, mint Gaston
Olcsó felvételeket készít, mint Gaston
Gastonhoz hasonló ártalmatlan repedések üldözését tervezi
Igen, végtelenül, vadul találékony vagyok
- Ahogy a mélységig ereszkedsz le
Nem is fogok enyhén megbánni
Amíg a végén megkapom, amit akarok

Ez elragadó gazemberiség és kár, hogy egy srác javára vágják, aki megőrül és véletlenszerűen próbál megölni egy idős férfit.

(Mondom, az egyik változás Gastonhoz, ami tetszik, az volt, hogy újból felvettem egy verset arról, hogy Gaston hogyan lő hátulról Menken és Ashman írta az animációs verzióhoz de eltávolították, mert túl sötét volt. Szép kis előképet kínál.)

Varázslónő

A 2017-es verzió úgy döntött, hogy az Enchantressnek valamivel nagyobb részt ad, mint csupán egy ólomüveg figura a prológon. Ebben a változatban végig lapult, mint egy Agatha a la Lucy Barker nevű hajléktalan nő Sweeney Todd.

Ez… egyfajta fordulat, de egyáltalán milyen cselekményi célt szolgál? Mi haszna van annak, ha időt veszítünk rá, hogy elmagyarázzuk és meglátjuk? Agatha tudja, hogy Gaston megpróbálta megölni Maurice-t - megmentette -, aztán ott van a kocsmában, míg Gaston tagadta, és megpróbálja őrültnek nevezni Maurice-t. Nem tűnik ez újabb alkalomnak, amikor egyik híres leckét megtanul?

A film végén újra felbukkan, hogy túl közel álljon Belle-hez, miközben sír a halott szörny barátja miatt, majd kedves időt tölt fel, hogy feltámassza őt és a palota többi részét, akiket mindannyian csak néztünk meghalni, hogy mindannyian könnyek lehessünk rángatózott.

A Szörnyeteg

Ez a Szörnyeteg annyira száraz és művelt, hogy őt Kelsey Grammer is játszhatta. Amit ő nem ijesztő. Az animációs film nagy erőfeszítéseket tett a feszültség felépítésére: Maurice első lépése a kastélyba, vagy Belle a tiltott Nyugati szárnyba lépése egyaránt szándékosan irtózott és sötét, és a közönség jutalmazza ezt. Amikor Belle megkéri a Szörnyet, hogy lépjen a fénybe, és ő először mutatja meg az arcát, ez egy ugrás-vissza-a-helyben pillanat. Amikor rákiabál a nyugati szárnyban, félelmetes.

Ez nem feltétlenül rossz választás, de megint megzavarja az 1991-es pillanatok újrafeldolgozásához való ragaszkodás. Ez a Szörnyeteg folyamatosan frakkot és nadrágot visel - nehezen tudom elhinni, hogy az arcát is beledugja egy tál levesbe, ahogy az előző Szörnyeteg tette, akit olyan jellemzõként jellemeztek, aki olyan régóta állat, elfelejtette, hogyan hogy ember legyen.

Azt mondom, hogy a kis morgás, Matthew unokatestvér a végén mégis szexi volt.

A szolgák

Ez egy apró kérdés, amellyel a történet eredeti előfeltevése van, hogy nem éppen igazságos, hogy átkozottak, hogy egész életüket bútorként élik, mert a főnökük fasz volt. Ebben a verzióban ők a felelősek, mert ... nem tettek semmit, amikor Beast apja rossz életleckéket adott neki. Még mindig nem hangzik tisztességesen. Úgy értem, Chip gyerek. Volt egy istenverte kutya. Hogyan voltak felelősek?

De talán zavaróbb, ahogyan ez a verzió meghatározta, hogy a kastélyon ​​kívül élő családjuk varázslatosan megfeledkezett róluk. Gondoljon bele, mennyire sötét! A bútorok emlékeztek családjaikra, és családjaik nem emlékeztek rájuk. Házastársuk újra házasodott? Nem kérdezték a gyerekek, hogy hol vannak az anyjuk? Ésszerűbb elképzelni, hogy a teljes családok mind a kastélyban laktak. Különben mi a fenét csinált ott Chip?

gyönyörű

túl menő az iskolai nyc számára

A 2017-es film mindent megtesz annak érdekében, hogy törődjünk Belle édesanyjával, aki meghalt és korábban Párizsban élt. Még egy olyan mágikus kiállítási könyvet is bemutat, amely megmutatja nekünk ... Belle édesanyja meghalt, és Párizsban élt. Kiderült, hogy pestisben halt meg. Minden tiszteletem mellett, mit számít ez egyáltalán? Mentálisan már kitöltjük azt az üreget, hogy Belle anyukája meghalt - a betegség ésszerű lehetőségnek tűnik, biztos. De hogyan mozdítja elő a cselekményt vagy a témát bármilyen értelmes módon? Ha az ötlet az lenne, hogy Belle és a Szörnyeteg kapcsolatba léphessenek elveszett anyáikkal, akkor az időt jobban eltöltötték volna, ha megmutatták nekünk ezt a pillanatot, vagy elmélyültek a Szörnyeteg háttértörténetébe, amely elég érdekesnek tűnt, de amit valójában soha nem láthattunk.

Tetszik Belle karakterének apró változásai - feltalálóvá, kissé zsigeribbé, kissé pörgősebbé -, de bárcsak Emma Watson hangját szinkronizálnák. Watson jól hangzik, de ez a probléma része. Dalainak jobbaknak kell lenniük, mint finomaknak, szívvel és szellemmel övezve, és nehéz dalok! Nem szabad szégyent vagy megbélyegzést fűzni ahhoz, hogy a legjobb színésznőt használja a szerephez, és hogy a legjobb hang énekeljen neki. A Disney mindig ezt csinálta - Lea Salonga énekelt mind Jasmine, mind Mulan számára. Először Zac Efronért tették Középiskolai musical film.

Le Fou meleg, azt hiszem

A végén egy sráccal táncol, szó szerint .4 másodpercig.

Apró változások

• 10 éve, amire vártunk, valószínűleg a Legyen a Vendégünkből van kivágva, így az olyan emberek, mint én, nem kapnak semmit az idővonal változásával kapcsolatban

• Nincs többé, és minden utolsó centim hajjal borított

• El is ment? Az ikonikus Marie! A bagetteket! SIESS! az első daltól.

• Felcserélik a pillanatot arra Ha nem tudom szeretni elnevezésű felejthető új dallal a Broadway produkcióból Örökké ezt Hey Oscar-nak kellett volna nevezni, Most jelölhet minket a legjobb eredeti dalért. Összekapcsoltam mindkét számot, amelyet Josh Groban énekelt.

• Mindkét változatban Belle hógolyót dob ​​a Szörnyetegre, és ő válaszul összeszedi a óriás hógolyó megtorlásként. Az animációs filmben , Belle dob egy második hógolyót, és a Szörnyeteg a saját fejére ejti óriási hógolyóját. Az új változatban egy óriási hógolyóval nézte tele az órákat Emma Watson. Szó szerint leüti.