Miért haver, most? Nem csak Ashton Kutcher, Haver félistene Haver óta, Hol a kocsim? , másfajta Demi-isten lett. Nem csak Keanu Reeves (aki Bill és Ted Kiváló kalandjában újjáélesztette a csávót) új-haverként való fellépése. Több van benne, haver.
Még 1964-ben Susan Sontag egy szemfüles esszét írt a Partisan Review-ban, a Notes of ’Camp néven. A Partizánszemle sajnos eltűnt, de a tábor itt marad, és talán eljött az ideje, hogy elkezdjen összegyűjteni néhány jegyzetet egy hasonlóan újjáéledő jelenségről: Nevezzük úgy, hogy Jegyzetek a ’Haverról. Mivel a legfrissebb bizonyítékok arra utalnak, hogy a Haver, a maga legtágabb, tőke-D értelemben vett Haver is itt van, hogy maradjon.
Bizonyos szempontból a haver kultúra tanulmányozásának lendülete kettős: úgy érzem, haverral nőttem fel (vagy lent), először a középiskolám egyetlen szörfös haverjától, majd az osztályom egyetlen szörfös haverjától hallottam. Yale (abbahagyta az első évet, hogy bulizhasson a hullámokkal). De van egy hasonló motívum is, amely arra késztette Sontag asszonyt, hogy vizsgálja meg a tábor rezonanciáit. Ezzel a két mondattal nyitotta meg a „Tábor” című esszéjét:
A világon sok mindent nem neveztek meg; és sok mindent, még ha meg is nevezték, soha nem írták le. Ezek egyike az összetéveszthetetlenül modern érzékenység, a kifinomultság változata, de alig azonos vele - ez a „tábor” kultikus nevén megy keresztül. (Dőlt betűvel.)
Hasonlóképpen Dude-t is megnevezték, de a Dude-t mint érzékenységet megfelelően leírták? Ha a tábor a kifinomultság egyik változata, Haver nevezhető a kifinomultság egyik változatának. És mégis alig azonos vele. Valójában, ha ironikusan használják, mint gyakran itt, New York Cityben, kifinomultabbá válik a kifinomultság.
Miért most Haver? Nos, egyrészt, amit Ms. Sontag dokumentált (vagy talán létrehozott), az egy kulturális pillanat volt, amikor a tábor - amelyet földalatti, főként meleg szubkulturális érzékenységnek minősített - átment a fő áramlatba. És azt állítom, hogy eljött az a pillanat, amikor tetszik vagy sem, tudomásul kell vennünk, hogy a Haver - amit ön eksztatikus Jeff Spicoli értelmének nevezhet - átlépte. Kétféle módon áthúzva: Először átmenetet hajtott végre az átmeneti szubkulturális szleng kifejezésről a mainstream kulturális vagy legalábbis nyelvi jelenségre.
És mi több, és ez ösztönözte ezt az esszeszerű tábort, Haver nemek szerint is átlépett.
Ezért talán célszerű ezeket a kísérleti feljegyzéseket kezdeni:
1) A DUDE SZEXUÁLIS TRANSMIGRÁCIÓJA
Azt hiszem, ez az egyik legfőbb jelzés arra nézve, hogy Haver itt van, hogy maradjon: az a tény, hogy ez most férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozhat. Igaz, hogy még mindig lehetnek szalonok és vacsorák - főleg az akadémia bizonyos tanácstalan területein -, ahol haver még mindig nem fog elhangzani. És valószínűbb, hogy haverokat hallanak a belvárosban vagy az L vonaton, mint a Town Cars and Navigators hátsó részén. De azon a szomorú alakokon kívül, akik elzárkóznak a popkultúra örömeitől, a haver nem csak a nyelv része - A haver egy teljes beszéd. Sőt, az egykor főleg férfi Dude-ism-et ma a nők is önreferenciálisan használják.
Nem tudom pontosan, mikor történt. Lehet, hogy tudatalatti módon tisztában voltam vele, de pontosan tudom, mikor jutott el a tudatos felismerés, hogy a haver túllépett a nemen. Május második hetében volt; Egy autóban voltam valahol egy chicagói autópálya-kijáratnál, két újságíró hallgatóval, akik felvettek az O'Hare-ba, és elvittek egy vendégelőadásra a Medill Újságíró Iskolába. Úgy tűnt, hogy eltévedtünk, és ahogy emlékszem, a hátsó ülésen ülő nő azt mondta a volánnál ülő nőnek: Haver, azt hiszem, rossz úton járunk.
Haver! Édes! (ahogy a Haverban mondják: Hol van a kocsim?) Ezek okos, jól képzett, öntudatos nők voltak a 20-as éveikben, és semmit sem gondoltak arra, hogy havernak hívják egymást. Azt mondták, hogy ez meglehetősen gyakori használat. Nos, talán egy kis beépített iróniával, amelyet a haver mindenkinek, aki használta Jeff Spicoli után.
Nem tudtam, hogy olyan jelenségnek lehetek tanúja, amely valójában forró téma volt a lexikográfusok és nyelvészek körében, Jesse Sheidlower barátom, az Oxford English Dictionary észszerű észak-amerikai szerkesztője szerint: a haver szexuális vándorlása. Ahol a haver főleg csak férfiakra vonatkozott, most sok vita folyik, mondta Jesse a szótanulmányozási kollégái között erről a kérdésről: vajon a haver (inkább leíró, mint előíró értelemben) állítólag férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. (Mondhatod, ahogy a csaj átment a másik irányból.)
Az American Heritage Dictionary online kiadása például már megtette az ugrást, és felismerte a haver kettősségét, amikor a nemet illeti, meghatározva azt (3.b. pontban haverok), bármelyik nemű személyként.
Oxford még mindig tanulmányozta az ügyet, mondta Jesse, bár ellenőrizte az O.E.D. 'S on-line adatbázisa, és talált egy haverra hivatkozást, amelyet egy nőre már a 70-es évek közepén alkalmaztak. És az egyik a 80-as évek közepén, Bret Easton Ellis kevesebb mint nulla című művében, amelyben egy fiatal nő azt mondja anyjának: Dehogyis, haver.
Ezek viszonylag elszigetelt esetek voltak, de úgy tűnt, csak idő kérdése, hogy az O.E.D. nemi megnevezésként adná haverjának. (Vagy ahogy az Aerosmith mondhatja, Haver [néha] hölgynek tűnik.)
A Haver diadala több, mint egyetlen szó. Teljes érzékenységről, világnézetről szól. Ahhoz, hogy megértsd, szüksége van…
2) A DUDE TÖRTÉNETI SZEMPONTJA: Az eredeti „esztétikai őrületet” tartalmazza.
Mindenki azt hiszi, hogy a havi tanya volt az első, és valahogy ez volt az oka. De honnan jött a haver a tanyatanyában? A haver-tanya haver előtt olyan haver volt, mint dandy, a haver, mint városi esztéta; a haver városiassága tette a haver-tanyát haver haver -vá. A rövidítés nélküli O.E.D. a haverot kíváncsian eredetileg tényszerű szleng kifejezésnek nevezi. Tényleges szleng? Azt hiszem, amit javasolnak, valami olyasmi történt, mint amikor a Swingert gyártó srácok megpróbáltak pénzzel szleng kifejezéssel foglalkozni. Istenem, ez katasztrófa volt. Teljesen kínos, haver. Miért sikerült a havernak, miközben a pénz megérdemelt halállal halt meg? Lehet, hogy köze van a származásához.
Haver lehet, hogy tényszerűen lett kitalálva (szeretném tudni, hogy a haver ki csinálta), de az O.E.D. , 1883 körül vált először divatba New Yorkban, azzal kapcsolatban, hogy az O.E.D. a nap „esztétikai őrületének” nevezi.
Esztétikai őrület: Nem szereted, haver? Erre fontos emlékezni, ha figyelembe vesszük a haver fejlődését, annak használatát egy évszázaddal az eredete után, a szó esztétikai dimenzióját. Igen, egyszerűen arra lehet hivatkozni, hogy egy személyre vagy személyek osztályára utaljak - úgy, ahogy a szörfös haverokra hivatkozva először a külvárosomban hallottam. De ennél érdekesebb, ahogyan az esztétikai őrület eredete összekapcsolható azzal, ahogy a haver (vagy inkább Duuuude!) A félelem és a csodálkozás egyszavas kifejezésévé vált. Egy egyszerű riadt Duuuude! az esztétikai helyeslés, az őrült kölcsönös esztétikai megbecsülés kifejezésének egyik módja, amit valaki mond, vagy valamilyen jelenség, akire valaki rámutat. A megdöbbenés és a félelem, vagy bizonyos esetekben a rémület és a félelem elismerése.
Egy barátom rámutatott, hogy a haverhasználók (és a bántalmazók) közös vonása a közlekedés. Eredetileg egy haver dandy volt lóháton; a korabeli haverok más közlekedési eszközöket használnak: gördeszkák, szörfdeszkák, snowboardok és hasonlók.
Érdekes konvergencia van itt Sontag asszony egzegézisével a tábor eredetéről, amely szintén az esztétára és a dandira vezet vissza.
Camp mindent idézőjelben lát - írta. Mivel a dandy a 19. századi helyettes az arisztokrata számára kulturális kérdésekben, így a Camp a modern dandyizmus. A tábor a válasz a problémára: hogyan lehet dandy a tömegkultúra korában…. A régi stílusú dandy utálta a vulgaritást, az új stílusú dandy… nagyra értékeli a vulgaritást.
Haver, mondhatod - Haver nagybetűvel D - egy újabb válasz arra a kérdésre, hogyan lehet esztéta a tömegkultúra korában, mert Haver egy módja annak, hogy tudatos kifinomultságot - ironikus kifinomultságot, kifinomultságot idézzünk jelek, kifinomult kifinomultság - a népi kultúra megbecsüléséhez.
Legalábbis ezt hallottam a Medill J-iskolai nők közötti beszélgetésben; így használom; így hallom itt New Yorkban - ahol például a The New York Review of Books-ban dolgozik az egyetlen legtermékenyebb haver, akit ismerek.
Természetesen még mindig létezik egyfajta tiszta haver, nem ironikus szóhasználat. (Nem mintha ezzel lenne baj.) Szinte azt lehet mondani, hogy a haver történetében annak tényszerű eredetétől 1883-ban volt Haver dialektikája, kifinomultság és kifinomultság dialektikája. Ami valóban ...
3) A DUDE RÖVID TÖRTÉNETE, ELSŐ RÉSZ: AZ ÁTMENET Rejtélye
A haver történelem igazi rejtélye az átmenet rejtélye. Hogyan lett a haverok tanyájának enyhén gúnyos haverja, az 1883-as városi dandy közvetlen leszármazottja, a szörfös beszélgetés haverja - a közvetlen megszólítás tiszteletteljes formája, mint a parti haverban. Egy nő, akit ismerek, felajánlotta ezt az elméletet arról, hogy a haver miként vándorolt át a havasi tanyák gúnyából a kölcsönös tisztelet szörfös kifejezésébe: Haver eredetileg az úriember, mondhatni, vagy a nemességet csúfolta, és a szörfösök később kimentették az úriembert a gúnyból.
Átalakulva vagy szubkulturális szlengben megfordítva - ebben az esetben a kaliforniai szörfös beszédben - az eredeti irónia maga is ironizálódott, és ahogy a kettős negatív pozitívumot is eredményezhet, ezáltal az úri tisztelet többnyire őszinte, kissé ívelt kifejezésévé vált , nem gúny. Ami lehetővé tette az átalakulást, az az úri dandyizmus jelenléte mindkét felhasználásban. A szörfös haverok úgy döntöttek, hogy birtokolják, birtokolják bonyolult szubkulturális esztétikai dandyizmusukat, ahogyan egyes etnikai csoportok úgy gondolják, hogy birtokolhatnak olyan szavakat, amelyek eredetileg gúnyos rágalmak voltak.
Bizonyos értelemben az, hogy valakit haverként szólítunk meg, ironikus tisztelet jele az illető ironikus érzékenysége iránt.
4) A DUDE RÖVID TÖRTÉNETE, MÁSODIK RÉSZ: A DUDE eltűnése és újbóli felmerülése
O.K., így haver valamikor a 60-as években átállt a tisztelet idejére, de egy ideig csak ott maradt, mintegy szunnyadó, regionális szubkulturális kifejezés, amelyet bizonyos rockszövegekben életben tartottak (All the Young Dudes).
Egy ideig úgy tűnt, hogy a haver kihalhat vagy elavulttá válhat, mint a barázda (szemben a hűvössel, amely még mindig fennmarad a különféle ironikus ízekben). De aztán a haver a 70-es évek végén kezdett újra felbukkanni, kevésbé a megszólítás kifejezésként - Hé, haver! -, de ismét egy esztétikai őrület egyik aspektusának, hogy úgy mondjam.
Ami eljut minket ahhoz, amit te hívhatsz: vau, haver kapcsolat, majd a whoa haver általi internalizálása.
Úgy tűnik, emlékszem, hogy 1980-ban vagy ’81 -ben erre az átmenetre figyelmeztetett egy történet, amely a New West Magazine-ban jelent meg, a tehetséges író, Charlie Haas. Mint emlékszem, az elsők között dokumentálta a Grateful Dead kultuszát. De az maradt a fejemben, hogy Mr. Haas vidám, de előszeretettel nyitó riffje volt az úgynevezett whoa haveroknak: srácok, akik Whoa-t használtak, haver! minden beszélgetéses válasz kezdetére és végére, nagyjából ugyanúgy, ahogy a Valley Girls kezdte használni a hasonló jellegű és teljesen általános beszélgetési írásjeleket. (Egyébként pedig egy egészen más esszét lehetne szentelni annak, ahogy a völgyi beszéd sok szempontból fennmaradt és nemzetiségivé vált, amint azt a Legally Blonde váratlan győzelme is igazolja.)
Mindenesetre amit a haver, haver jelenség dokumentált, az a mód, ahogy a haver újabb döntő átmenetet hajtott végre. Ez volt az a pillanat, amikor a haver mondása már nem csak az ember megszólításának módja volt; kezdett a kölcsönös csodálkozás mindenre kiterjedő elismerése lenni, abban a hosszúkás formában- Duuuude! -ahol a meghökkent vaj a hosszúkás Duuuude-n belül van! úgy, hogy kölcsönös közösséggé váljon mindennek a csodájával, hogy úgy mondjam.
Mégis, az igazi átmenet - az a pillanat, amikor a haver világszerte elment (kortárs kifejezéssel élve), az a pillanat, amikor Haver felrobbant (a 80-as évek kitartó kifejezésével élve) - egy film, a Fast Times a Ridgemont High-ban és egy már-már mitikus karakter bevezetése….
5) A DUDE ALKALMAZÁSAI, ELSŐ RÉSZ: JEFF SPICOLI
Nagy rajongója vagyok Sean Penn komoly munkájának, az alulértékeltektől a közeli távolságon át az átkelő gárda rendezéséig, de valójában Jeff Spicoli a Ridgemont High-i Fast Times-ban valószínűleg halhatatlan amerikai karakterévé válik, szinte Huckhoz hasonlóan Finn vagy Chaplin kis csavargója.
Mi tette Jeff Spicolit nagyszerűvé? Nos, ő volt a 70-es évek végi Haver-kultúra négy kútforrásának tökéletesen szinergikus fúziója: szörfös, stoner, elővárosi Valley-talk és motoros-rocker haver. (Emlékszel Spicoli álmára, amely azzal a tervvel zárul, hogy Londonba akar szállni, és a Stones-szal ragad?) De ennél is több, ez a csodálatos, feledékeny jó természet volt az, amit Mr. Penn Spicoliként sugárzott. A haver öröme.
6) A DUDIG DEMIGODJAI, MÁSODIK RÉSZ: A KEANU BEVEZET A SZÁMLÁBAN ÉS A TED KIVÁLÓ KALANDJÁBAN
Már majdnem elfelejtettem, hogy Bill és Ted Wayne és Garth, valamint Wayne világa elé kerültek. És ez a Wayne World - mind a Saturday Night Live vázlatkoncepciója, mind az azt követő filmek - Bill és Ted tiszta zsaruja volt. És hogy Keanu Reeves örökítette meg a Party on, haver, és nem Mike Myers kifejezést. Ezek fontos tények. És bár Bill és Ted nem igazán tartja magát, mint a Fast Times, Bill és Ted vezette be a Kiváló néven ismert esztétikai kategóriát! a Haver-lexikonba, még mielőtt Bart Simpson és Mr. Burns haverokká és kiváló partnerekké vált volna a bűnözésben.
7) A DUDE DEMIGODEI, HARMADIK RÉSZ: LEBOWSKI vs. SLACKER
Be kell vallanom, nagyon-nagyon nem szerettem a Nagy Lebowskit, amikor először láttam. De rajtam nőtt. Nem arra a kultikus státuszra, amelyet egyesek elértek: Tudta, hogy július 19-én valahol Kentuckyban sor kerül a második éves nagy Lebowski fesztiválra (lásd: www.lebowskifest.com)? Megjegyzés a szerkesztőhöz: Haver, itt van a csapod! Először az volt a bajom Lebowskival, hogy Jeff Bridges rossz néven adja a lazább slágerességet, míg a korábbi Slacker jó nevet ad neki. (Lásd az igazán nagy Haver-film rovatát, Figyelő, 2001. augusztus 13.) A Slacker természetesen kifejezettebben filozófiai és esztétikus, mint Lebowski, de mostanában arra gondoltam, hogy van valami szimpatikus a Coen testvéreknél film, szinte a Haver elem ellenére.
Ami engem irritált, az a Jeff Bridges karakter volt, aki Havernak nevezte magát. Olyan nem Haver dolog volt. (Szinte ugyanolyan irritáló, mint a Dude árucikkének az úgynevezett Dell Dude. Nem hibáztatom a Dell Dude-ot a koncert elkészítéséért, de szinte túlságosan ügyes volt abban a mértékben, hogy egy ideig kissé ragacsosnak érezte magát a haver használatához.)
De visszatérve Lebowskihoz: A képen az igazi Haver Lebowski haverja, Walter Sobchak (John Goodman alakításában), aki a legjobb dolog a filmben - kettejükkel együtt a tekercs szóval (megint szállítás) szóval. Valóban, a film teljes bowling / spirituális aspektusát hangsúlyozza Sobcsak nem hajlandó a sabbokon tekerni.
8) A DUDE ALKALMAZÁSAI, NEGYEDIK RÉSZ: ASHTON KUTCHER
Nem tudom, hogy valaki más észrevette-e ezt, de a Haver cím, hol a kocsim? egy vonalra vezethető vissza a Nagy Lebowski-ban, amikor Sobcsak megkérdezi Lebowskit: Hol van a kocsid, Haver? És annak ellenére, hogy a Haver nagy része, Hol a kocsim? még Bill és Ted is a finom japán mozimester, Yasujiro Ozu visszafogott, őszi művének tűnik, a Haver kultfilm lett, és a film címe önmagában megéri a belépő árát. 2000-ben pedig egyértelműen jelezte, hogy Haver átível a századfordulón. Csak a folytatás teljesen félelmetes címe- Komolyan, Haver, Hol a kocsim? (2004-re tervezik kiadni) -biztosítani kell, hogy Haver jó ideig fennmaradjon az új évezredig.
De természetesen van még Haver, Hol a kocsim? mint az elveszett közlekedés címe és témája. (Nos, még egy kicsit.) Ashton Kutcher és Seann William Scott között ez a nagyszerű, már-már híres váltás zajlik, amikor egymás hátán olvassák a tetoválásokat. Nem egészen a Ki az első ?, de nem is rossz frissítés.
Látod, most fedezték fel, hogy tetoválást kaptak a hátukon, amelyekre nincs emlékük. Mivel a tetoválás a hátukon van, mindegyiknek el kell olvasnia a többiek tintáját. És felfedezik, hogy Kutcher tetoválásán Dude, Scott pedig Sweet.
És mivel Sweet a megdöbbent Duuuude szinonimájává vált, a gondok következnek:
Haver, mit mond a tetoválásom? - kérdezi Scott.
- Édes - mondja Kutcher. Mi van az enyémmel?
- Haver - mondja Scott. Mit mond az enyém?
- Édes - mondja Kutcher. Mi van az enyémmel?
'Haver'! mondja egyre bosszúsabb Scott. Mi van az enyémmel?
'Édes'!
És így megy, amíg egymás torkán vannak.
Valószínűleg semmi értelme nincs azoknak, akik még nem látták, de valamennyire engedsz neki, ha mégis. (Nagysajtú szerkesztőnk, ahogy a nyolcnapos hét szereti hívni, azzal dicsekszik, hogy memorizálta). Ha ez valamivel kevésbé tűnik komolynak, mint az olvasók szokták, hadd ajánljam fel…
9) A DUDA, HOL VAN AZ autóm? IRODALMI JÁTÉK
Ezt találtam ki egy vacsorám során Virginia és David barátaimmal, bár ők adták a legjobb választ. Az ötlet az, hogy megnézzük, hány nagyszerű irodalmi mű fér be a Haverba, hol a kocsim? keretrendszer.
Például Moby-Dick - Haver, hol a bálnám?
Az Iliász - Haver, hol vannak a trójaim?
A fogó a rozsban - Haver, hol az ártatlanságom?
Mese két városról - haver, hol a fejem?
A vörös és a fekete - haver, hol a színérzékem?
A legjobb az volt, amelyet David és Virginia egyszerre találtak ki:
A nap is felkel - haver, hol a farkam?
A „Haver” jegyzeteknek ezt a részét néhány haver etikettel zárom:
10) NÉHÁNY DUDA ÉS NEM
-Soha ne használd haver többet, mint kétszer, egyetlen mondatban.
-Headline játszik Haver, Hol a kocsim? nagyjából elérték a határukat. Nemrég láttam egy címet: Haver, hol a terrorizmusom?
-Szóval játszanak a Haver, te vagy a Dell-be.
-Elég a kereskedelmi forgalomba hozatalból: Egy internetes keresés során sok más mellett kiderült az Időjárás haver, a Pizza Haver, a Balloon Haver és a Cookie Haver. Volt haverös öntet is: Zesty őrnagy fokhagymás borsos tanyasaláta salátaöntet, amely arra készteti, hogy mondd, ki haver !!! Még egy weboldalt is láttam a Teremtő Haver számára. Nem Isten volt az.
